Az albán tudósító

2018 őszén kaptam egy felkérést, hogy Samuval, az öreg terepjárómmal stábautóként elkísérjek egy csapat motoros túrázót Albániába.

A filmezés, az autókázás és a kaland nagyon vonzott, de Albánia általam akkor ismert arca már kevésbé.

Sándorról annyit tudtam, hogy vár egy bizonyos magyar ügyvéd bennünket Tiranában, aki ad majd néhány jó tippet, hogy utazásunk valóban felejthetetlen legyen.

A találkozás meghatározó volt mind Albániával, mind pedig Sándorral, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot, és aki nemrégiben írótársa lett magazinunknak.

Kellett egy szárazföldi szakma is, ezért lettem ügyvéd.

Érezni lehetett a tudatos és határozott fellépést, de volt valami Sándorban, amit nem tudtam egyértelműen csupán az ügyvédi mivoltának betudni.

Ma már tudom, hogy a talár alatt is tengerész szív dobog. Pár szóban még Tiranában, a piactéren mesélt erről, aztán nemrég telefonon is felidézte, hogy hogyan is kezdődött mindez.

Most arra kértem, írja le saját szavaival:

Ez nem vágy. Ez akarat.

A ’70-es évek elején, még olyan 11-12 éves koromban eldöntöttem, hogy hajós leszek, hajón dolgozom majd és hajóval járom be a világot.

Akkoriban rendszeresen megjelent a Pajtás képes gyermekújság, mely a nemzetközi úttörőmozgalmat képviselte hazánkban, s mint ilyen, jelentős szerepet játszott, a gyermekek ideológiai nevelésében.

Szerencsére ez nemcsak politikai, hanem oktatási, ismeretterjesztési célokat is szolgált, így foglalkozott például a természetjárással, honismerettel, hagyományőrzéssel is.

Ebben a lapban olvastam Liszkai Péter MAHART tengerésztiszt írását. Ez kell nekem felkiáltással, azonnal levelet írtam neki a szerkesztőségen keresztül, szépen formázott betűkkel, kézírással.

Azzal a tartalommal, hogy márpedig én is tengerész akarok lenni, de az hogyan lehetséges? Akkoriban nem lehetett „megguglizni” ezt a sorsfordító kérdést…

A kép illusztráció

Legnagyobb meglepetésemre Liszkai Péter szinte postafordultával válaszolt. Leírta, hogy alap az úszástudás, s tanuljak, mert csak a jó tanuló fiúk nyernek felvételt.

Azt is leírta, hogy technikailag ez hogyan lehetséges, hol, milyen iskolákat kell, lehet elvégezni…

Mivel egyke gyermek voltam, ezért, amikor az általános iskola után elindultam 14 évesen életem nagy kalandjára (1977-et írunk!), a szüleim mosolya enyhén szólva sem volt őszinte.

Sándor 1977-ben, amint a fedélzetet mossa.

De egy szó, mint száz, hajós lettem, nekivágtam a nagybetűs életnek.

Hajóztam, tanultam, csempésztem, éltem a fiatal kis pasik Rejtő Jenői világát.

Később aztán jött a házasság, a gyermekek, így kellett valamilyen szárazföldi szakma, ezért lettem ügyvéd. Persze ez sok-sok év tanulás, vizsgák, gyakorlat etc.

Miért éppen Albánia?

A hajózás azonban a mai napig az életem része, ezért 2014-ben éltem egy kellemes lehetőséggel. Hajós tengerész barátaim megkerestek azzal, hogy volna-e kedvem vitorlás hajóval kihajózni Albániába.

Albániába?! Az meg mi a manó? Azt tudtam, hogy Tirana a fővárosa és hogy Európa legcsóróbb országa, mert itt pusztított leginkább Sztálin elvtárs szellemi hagyatéka, de ezen felül semmi több.

Garantálva volt a válaszom. Menjünk!

Így kerültem Albániába 2014 őszén egy vitorlás hajóval. Első alkalommal Durresben kötöttünk ki.

Dr. Koczkás Sándor ügyvédkapitány 🙂

Mivel ide behajózni sem egyszerű, hiszen Albániában nincsenek turisztikai csak kereskedelmi kikötők, nincs parti áram, ivóvíz és tankolni is csak megrendelt tartálykocsiból lehet, így a kikötés meglehetősen izgalmas volt.

Nem mellesleg a gabona rakodónál köthettünk csak ki, ahol rengeteg patkány fogadott minket. Ez azonban nem albán sajátosság, hiszen a világ összeg gabona kikötője patkányok lakta hely.

Azonban ahogy túljutottunk a vámvizsgálaton, a nem túl macerás okiratok halmazán – némi baksis fejében leegyszerűsítve azt -, megláttam Durres városát.

Szerelem első látásra

És itt ért a villámcsapásszerű megdöbbenés. Európában van ilyen ország?

Igazi mediterrán hangulat, rengeteg napsütés, pálmafák, egymás mellett sorakozó kávézók végtelen sorban, tele beszélgető, mosolygós emberekkel, az utcán sehol egy lepukkant autó…

Mindenki menő eleganciában, még a nyugdíjasok is, még ha ők a ’70-es évek divatjában is, de tisztán.

És az ételek!

Gyakorlatilag minden bio, és szinte mindenhol faszénen sütik a húst. És amit a tenger ad! Az a rengeteg frissen fogott hal, kagyló, rákfélék…

Aki már járt Albániában, az tudhatja, hogy itt a paradicsom olyan ízű, mint gyermekkorunkban.

És a gyümölcsök! A gránát alma vadon is terem, de sorolhatnám még nagyon sokáig…

Mindez párosul még egy olyan vendégszeretettel, amit nagyon nehéz körülírni. Igen szegény, de igen boldog és kedves nemzet az albán és az egész világon híresek a mélységes toleranciájukról.

Ennek bizonyítéka, hogy Ferenc pápa megválasztása utáni legelső útja Albániába vezetett, demonstrálva azt, hogy itt milyen mélységes békében és nyugalomban él együtt négy világvallás!

2015. év legelején visszajöttem Albániába, céget alapítottam és az otthoni dolgaimat folyamatosan leépítve, az itteni munkáimat folyamatosan felépítve, fokozatosan kitelepültem ide.

És hogy miért ilyen kedvesek, boldogok és segítőkészek az albánok? Mi az a „Besa”, milyen vallások vannak itt és hogyan is élnek a helyiek, mi a múltjuk, mi lehet a jövőjük?

Milyen történelmi szálakon kötődünk az albánokhoz? Milyen egyedi és „mókás” a nyelvük. Az albán konyak és a részeg albán szamár eredete… Albánia Magyar királynője? Szkanderozunk vagy Szkender?

Ki lehetett az a magyar, aki kis híján albán király lett? Albán-Magyar egyetemista szerelmek, vegyes házasságok anno és most… Magyar daru, Magyar csirke? Van Albán Alpok, Albán Bora- Bora és Albán Thaiföld?

Többek között ezekről is mesél Sándor a továbbiakban a The Life Explorers olvasóinak!

Addig is kövesd Facebook oldalunkat, hogy ne maradj le Dr. Koczkás Sándor alias Albán Tregu útleírásairól, receptjeiről, kalandos történeteiről!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .