3 perc A társaság nagy része bámészkodni kezdett. A város itt is pontosan olyan volt, mint bárhol máshol: házak, kirakatok, a közelben egy kávézó, újságosstand.
Az út fele
bővebben
Fotónovella
A pályázat
4 percMost már dönteni kéne végre. A király ideges – mondta Victor lágy hangon. Ügyelt arra, hogy a mondat végéig, sőt a mondat utáni csend végégig minden kellemes és nyugodt maradjon.
Zuzu és Zuzu
4 percZuzu furcsán nézett. Nem csak a hétköznapi furcsaság csillogott szemében, mert azt látta már eleget. Ez tényleg, igazán furcsa volt.
Módfelett
3 percÚgy vették meg a házat, ahogy volt. Mosatlan kávéscsésze az asztalon, bevetetlen ágy, ruhák, könyvek, rendetlenség. A halál nem ír előre táviratot.
Képtelen jövő
4 percEleinte észre sem vette. Vagyis észrevette, de nem törődött vele. Élvezte a látványt, és azon tűnődött, hogy vajon hány másodpercet bírna ki a vízben.
Gyere, Enni!
3 percNem akarta, hogy letámadják, de hát minek megy az ember olyan helyre, ahol tudja, hogy le fogják támadni? Ezért aztán hagyta, hogy a két kölyök az orra alá nyomja az étlapot, ami tele volt képekkel.
A koffer
3 percVarázslatos este volt. Tudod! Olyan, amilyeneken a csodák történnek. De Viktóriának most éppen élni sem nagyon volt kedve. Egy olvasólámpa fényénél ücsörgött a sarokban, és egy egészen másfajta életről álmodott…
Mogyoró
4 percÚgy érezte, hogy a helyiség sárgászöld, súlyos, savanyú levegőjét legfeljebb tömbökben lehetne csak kihordani, magától már elszivárogni sem tud…
Kitagadva
3 percSusan egész testében megrázkódott. Először mélybíbor, majd padlizsánlila hullámok törtek az arcára, később határozottan belekékült. Vadul kikapta a lány fotóját a fiú kezéből…
