Magnus

Azt hiszem sokunknál már gyermekkorban elkezdődik a kutyázás, amikor valami furcsa belső indíttatás következtében nyúzni kezdjük a szüleinket, hogy márpedig mi kutyát akarunk!

Az én életemet is végigkísérte a kutya, mégis csupán huszonéves koromban lett az első olyan kutyám, melyet valóban elsőnek nevezhetek. Az eső igazi kutyámnak.

Nemcsak azért, mert róla már szinte felnőtt fejjel és teljesen önállóan döntöttem, hanem mert sem előtte, sem utána nem volt olyan erős és kiegyensúlyozott idegrendszerű, egészséges kutyusom.

Semmit nem értettem a kutyázáshoz. Ő azonban olyan stabil volt, hogy tűrte minden amatőr kísérletezésemet, tanulásomat és közben meg tudott maradni annak az egyéniségnek, ami volt. Nem hagyta magát tönkretenni.

Rajta, vagy inkább általa tanultam meg mindent a kutyázásról, a Krausz házaspár jóvoltából.

S, bár Tünde és Győző ma már nem tenyésztenek, szerencsére tanulni most is lehet tőlük. És mindenképpen érdemes is! Ide kattintva olvashatjátok az írásaikat.

Szilvi nem volt ilyen szerencsés. Neki a környezete eddig nem feltétlenül szolgálta a kutyák és általában véve az állatok iránt érzett szeretetét. Talán éppen Magnus lesz az, aki kiélvezheti csodálatos lelkének, szerzett és ösztönös tudásának minden gyümölcsét.

Én nem értek ám úgy a kutyázáshoz, mint ahogyan az esetleg vélelmezhető a megnyilvánulásaimból. Az csak egy dolog, hogy majd egy évtizedig kicsit komolyabban foglalkoztam vele. Valójában én most Szilvitől tanulok, aki persze azt állítja, hogy egyáltalán nem ért hozzá.

Technikákat persze olvas, hall, kutat az ember. De Szilviben ösztönösen ott a jó, az isteni szeretet minden irányában, ami él. Olyan példamutatóan, önzetlenül és önfeláldozóan szeret, ami magával ragadó. Általa bele lehet szerelmesedni a létezésbe a mindennapok néha kilátástalannak tűnő küzdelmei közepette is. Hálás vagyok érte a Fennebbvalónak.

A Rókatanya területének és lakóinak új őrzője, egyben kalandozásaink új útitársa tehát érkezett meg közénk. A blogon ezentúl róla is olvashattok. Sok boldog együtt töltött évet kívánok mindnyájunknak!

| Zoli |