Kezdőlap Indulj innen
Portrék Értékfeltáró interjúk
Események Beharangozók és beszámolók
Fotónovella Egyperces történetek
Életképek Bulvármentes csemegék
MagazinMi ez és miért csináljuk?

Párhuzamok vonzásában

8 perc

Szerző: Papp Zoltán

2021 jan. 14.

| art | culture | history |

Ahogy a tavalyi év második felében hatalmas lendülettel és lelkesedéssel pörgettük fel a The Life Explorers magazin megújítási munkálatait a társaimmal, felötlött bennem a kérdés, hogy vajon hozom-e valahonnan az írás örömét és szeretetét?

Tudtam ugyan, hogy két nagypapám is írt könyvet, de ennél sokkal többet már nem ismertem az életük ezen részéből.

Anyai nagypapám árnyékírója volt egy hatgyermekes mérnökember könyvének, hogy segítse annak boldogulását, apai nagypapám pedig újságíró is volt, ahogyan az atyai nagymamám is.

Ki tudja miért vártam eddig ennyit azzal, hogy egy kicsit kutatni kezdjek?

Volt ugyan egy-egy példányom az egyik nagypapám és a nagymamám könyvéből is, de azokat a „majd egyszer elolvassuk” polcra tettem hosszú éveken át, és sajnos egykor egy rossz lakhatási körülmény során megrongálódtak.

A fiam tette el magához őket valamikor a költözések alatt.

Azóta persze beszereztünk másodpéldányokat egy antikváriumból, már csak azért is, hogy a gyermekeimnek szolgálhassanak örökségül.

A magazin tehát felébresztette a múltkutatás gondolatát.

Miközben olvasni kezdtem atyai nagypapám könyvét, az íráson kívül még rengeteg párhuzamra bukkantam kettőnk életében.

Ő is hitt a nagy eszmékben, az igazságosságban, a törvényességben… igaz, ő nem ilyen kanapéhuszár volt, mint én, hanem igazi forradalmár.

1939-ben például már aktív szervezője volt a Franciaországban élő magyarok fasizmus elleni harcának, és részt vett az 1944. augusztusi párizsi felkelésben is.

Számos helyre írt, ahogyan én is, és 1939-ben Tamás Aladár íróval közösen ő is alapított egy lapot, mely lap köré tömörítették a Párizsban élő magyar írókat, művészeket.

Tamás Aladár

Vajon mely művészekkel találkozhatott nagypapám? Ismerhette például Ady Endrét személyesen?

Bánhalmi Norbertnek, valamint a Fotónovella projektnek köszönhetően a The Life Explorers magazin is egyre több írónak, festőnek, grafikusnak, fotográfusnak adhat megjelenési lehetőséget, részesei lehetünk a kiállításaiknak.

Utazó nagykövetek, avagy Paris pReloaded

Mindezzel együtt is az tette fel az i-re a pontot – már ami a múltkutatást illeti –, hogy Bánhalmi Norbert felvetette egy párizsi képkiállítás ötletét, s hogy fel kellene vegyük a párizsi magyar nagykövettel, Károlyi Györggyel a kapcsolatot.

Tehát már nem csak az írás, az újságírás, a szerkesztés és a művészvilág, hanem egyre inkább úgy tűnt, hogy Párizs is egy párhuzam lehet kettőnk életében a nagypapámmal.

Folytattam hát a kutatást és a könyve olvasását.

Igencsak izgatottá váltam, amikor kiderült, hogy az ő életében is felmerült a Károlyi név. Méghozzá Károlyi György nagykövetúr édesapjának nagybátyja, az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály neve.

Egy veterán újságíró segítségével találtam egy korabeli hanganyagot is, melyen nagypapám az első párizsi találkozásukról mesél.

Anyukámnak sem kis meglepetést okoztam, amikor megmutattam neki, hiszen 47 éve nem hallotta a hangját, nem is tudott az archív felvétel létezéséről.

A találkozóra Bölöni György közreműködésével került sor.

Bölöni György

Az tehát már biztos, hogy nagypapám találkozott Károlyi Mihály gróffal, Tamás Aladár íróval és Bölöni Györggyel is.

Bölöni György személye azonban felvet egy újabb kérdést, hiszen Bölöni intenzív kapcsolatban állt a kor párizsi szellemi életének több kiemelkedő személyiségével, legnevesebb francia és magyar festőivel, íróival, költőivel.

Ady Endre barátja volt, és gyakran ebédelt Rodinnel a meudeoni műteremben.

Vajon nagypapám kikkel találkozhatott közülük?

Inkább csak kedves érdekesség, mintsem valamiféle fajsúlyos párhuzam, hogy mi ugyan nem egy ország, hanem egy világmárka nagykövetei vagyunk, de történetünk számos szereplője töltött be nagyköveti szerepet életének hosszabb-rövidebb szakaszában. Például Károlyi György, Károlyi Mihály, Bölöni György és Tamás Aladár is.

Az írással, valamilyen írószövetséggel, és úgy általában a művészetekkel azonban mindenkinek intenzív kapcsolata volt, illetve van.

Szabó Sipos Barnabás

És ha már a párhuzamoknál tartunk, nekem például nagy öröm, hogy ettől az évtől Szabó Sipos Barnabás művész úrral is együttműködünk, akiről kevesen tudják, hogy előbb volt festő, mint színművész és ráadásul még zenél is.

Tovább is van, mondjam még?

Szabó Sipos Barnabás éppen azon vitorlás legénységének a tagja, amely vitorlást az az Ugron Gábor építtette, akit Károlyi Mihály nevezett ki vallási és tanulmányi alapokat felügyelő bizottság elnökévé, majd a külügyi tanácsadói testület tagjává.

Ugron Gábor a hajóval meg is nyerte a Kékszalagot. Sajnos a hajó később elpusztult, de Ugron Gábor megépítette a Rabonbán II-őt, melynek később Bujtor István színművészünk lett a tulajdonosa, és háromszor is megnyerte vele a Kékszalagot.

Bujtor István és a Rabonbán

A hajó jelenleg ismét az Ugron család tulajdonában van, miután Dr. Ugron Gáspár Gábor megvásárolta Bujtor István fiától.

A hajó egyébként az üknagypapáról kapta a nevét, aki a mai napig az országgyűlés legnagyobb szónoka címet viseli, és a szájhagyomány szerint ő volt az utolsó rabonbánja a székelyeknek.

Annak idején az üknagypapa is dolgozott Károlyi Mihállyal.

Az általa vezetett párt napilapja pedig később Károlyi Mihály politikai munkásságát támogatta, és 1914-ben a lapot irányító szerkesztőbizottságban maga Károlyi Mihály gróf is helyet kapott.

És ha már Rabonbán és Balaton, akkor hadd említsem meg folytatásként, hogy közben egyre több szál köt bennünket Tihanyhoz, a Tihanyi Bencés Apátsághoz, a Rege Galéria Tihanyhoz, az Apátsági Rege Cukrászdához.

S, hogy ez miért érdekes a párhuzamok tekintetében a vitorlás, Bujtor István, Szabó Sipos Barnabás és az Ugron család mellett?

Mert nagypapám hazatértét követően később épp Veszprém megye országgyűlési képviselője lett.

Nem mellékes szál az sem, hogy bár Illyés Gyula korábban volt francia emigrációban, mint Bölöniék, de amikor Tamás Aladárt 1939-ben internálták a francia hatóságok, akkor szabadulásáért Illyés Gyula is közbenjárt, azaz intenzíven tartotta a kapcsolatot azzal a körrel.

Illyés Gyula

1943-tól pedig Illyés Gyula tihanyi háza legendás irodalmi találkozóhellyé vált. Haláláig itt töltötte ideje nagy részét. Negyven év alatt rengeteg külföldi és magyar író, költő vendégeskedik nála.

Úgy tűnik tehát, hogy Párizs nem a végcél, avagy Tihany a mi Párizsunk.

Bujtor István egyébként rendkívül jó kapcsolatot ápolt a bencésekkel, a Pogány Madonna című filmjében szerepelteti is az apátságot.

No, de most már tényleg nem ragozom tovább!

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést, és velünk tartotok egy izgalmas kutatásban, melynek során megpróbálunk segítséget kérni történetünk ma is élő szereplőitől, a leszármazottaktól, művészettörténészektől, és megpróbálunk bejárni néhány fontos helyszínt nagypapám születési helyétől, a Károlyi kastélyon át akár Párizsig.

Tihany pedig szinte biztosan állandó szereplője, és akár egy kiállítás révén végállomása is lesz ennek a kalandos utazásnak, hiszen az Olympus nagyköveteiként természetesen mindent megörökítünk kameráinkkal.

Azonban egy vérbeli kalandos utazáshoz egy vérbeli kalandorautó is kell.

Akik régebb óta követik írásainkat azok tudják, hogy van egy nem mindennapi kisautónk, melyről még a Magyar Suzuki Zrt. is készített egy docu-reality sorozatot.

Az autó felújítása megrekedt, de most a HiKOKI segítségével ennek is újra nekiveselkedünk.

Kövessetek hát bennünket, legyetek ti is részesei ennek az izgalmas felfedezésnek!

Hamarosan folytatjuk!

További cikkek

Top Gun

Top Gun

4 percMindannyian végtelenül hálásak a felhasználók közösségének, és arra biztatnak mindenkit, hogy repüljenek velük 2021-ben is!

bővebben
2020 margójára

2020 margójára

7 perc Visszatekintve erre a korábbiakhoz nem fogható, hullámvölgyekben bővelkedő évre, megnyugvással tölt el, hogy amit odaadással és szeretettel teszünk, az sosem vész kárba.

bővebben

Pin It on Pinterest