Nem látok a könnyeimtől, ahogy meséli. Érzem, hogy együtt ver a szívem az övével, de mintha az egész mellkasomat kitöltené ez a dobogó valami. Mi az én pokoljárásom az övéhez képest! Hiába hatalmaz fel, nem tudom, hogy méltó módon tudom-e megosztani veletek a történetét…
Kategória: Igaz történetek
Ősrégváltás
Örülni kezdett, hogy egyáltalán érez még ilyesmit annyi fájdalom után. Hogy egyáltalán megtapasztalhatta, hogy van ilyen női minőség.
Szlovénia – a beköltözés
Ljubljana tárt karok helyett szakadó esővel fogadott a négyórás út végén. A látótávolság pedig az előttünk éppen haladó autó hátsó lámpájáig korlátozódott. De haladjunk sorban, […]
Pánik indul!
…avagy önismereti utazásom egy újabb fejezete a múltból, melyet szintén csak a jelenben értek meg. A seregből kikerülve az aranyifjak évei következtek. Akkoriban még nemcsak […]
2550
„Mintha Budapestről Madridba sétálnánk el.” Till Anilla Sokat írtunk már arról, hogy van, aki távoli helyek felfedezése, a vándorút során tesz szert valódi önismeretre, és […]
Békezarándok
Annak is megvan már vagy húsz esztendeje, hogy először olvastam róla. Ha akkor megírom a történetét, talán az lett volna az első magyar nyelvű cikk […]
Sorsfordító gondolatok
Amikor megnéztem a Két lépés távolság és a Felhők című filmjeit, akkor érdekelni kezdett, hogy Justin Baldoni miért forgat ezekről a végstádiumban lévő, varázslatos emberekről […]
Mary Gruenebaum Weiss
Mary a bolíviai Cochabambában született, a néhai német Arturo Gruenebaum és a néhai bolíviai Corina Guzman Gruenebaum lányaként. Gyermekként New Yorkba költözött a családjával, és […]
A 65 rózsa története
Mary G. Weiss 1965-ben az amerikai Cisztás Fibrózis Alapítvány önkéntese lett miután megtudta, hogy mindhárom kisfia cisztás fibrózisban szenved. Mary feladata az volt, hogy felhívjon […]