Egy rendkívül viharos, szeles napon, amikor a lelkemben is ciklon örvénylett…
vadul tombolt, s élesen fájt
lelkem nem sebezhette meg
mire lement a napja
békém honolt a tájon is
Kis estéli zsoltár
Kapcsolódó írások
Monokrómia
Puha dombokon illan léptem,temetve magam alatt történelmem.Monokróm lombokon reményempihen az erdők mélyében. Békét ád a fehér világ,mikor árnyak kísérik az éjszakám.Ítéletektől reszkető apró virágszirmai letörnek, […]
Mikor elindul a vonat
A hajnali napfény szelíden kihasználta, hogy agya még nem ébredt fel, s így nem tudta elrontani a pillanatot. Melengetőn betakarta a lelkét, hadd nosztalgiázzon még, […]
Együttlét
„Megszűnt.Az idő a végtelen pillanatban hagyott.Te sem vagy, s én sem vagyok már.Mi ugrottunk kvantumot.” Ha tetszett a bejegyzés, kérjük iratkozz fel hírlevelünkre és még […]