Nekem az első Tóth Krisztina könyvem, de biztosan fogok még olvasni tőle, engem meggyőzött a stílusa, írásmódja.
Egy utópisztikus korban játszódó történet, ahol egymás után megismerhetünk idegeneket, akiknek különös szálakon kötődik össze az életük. Számomra fájdalmasan életszerű volt a korszak leírása, és minden furcsaságuk ellenére emberiek a karakterek. Jól felépített, szépen vezetett, figyelmet végi fenntartó könyv volt az én olvasatomban.
Szépen lassan bontakozik ki, sokszor meglepő részletekkel, hogy melyik szereplő milyen valójában – milyen kifelé, és milyen belül. A kor amiben élnek, pedig torokszorítóan ismerős néhol….fájó ez a könyv, de érdekes. Mint a mi korunk…
