Álmok nélkül hagyta az éjszaka. Megszokott mozdulatokkal ült fel az ágyban, de a teste valahogy nem volt az övé, ahogy az élete sem. Nem volt számára semmi lelkesítő a tegnap és a ma között. Az olcsó kávé ízével a szájában aztán nekilátott a napnak. Némi halovány elhatározás, hogy ma is tegyen valamit, ami változást hozhat az életében. Érezte, hogy egyre rövidebb ideig képes valami újat kipréselni magából, s ezen egy újabb kávé nyújtotta illúzió sem segített. Valahogy semmi sem vitte közelebb a távoltól.
Közelebb a távoltól
