Nem tudom, mióta van meg. Azt meg végképp nem tudom, hogy hogyan maradhatott meg ennyi hányadtatás közepette mind a mai napig. Annyiszor szabadítottak már meg a dolgaimtól! Csak az elmúlt egy éven belül is…
Mégis itt várt a polcon, pedig az idejét sem tudom, mikor jártam erre.
Egyszer sem olvastam eddig. De a belőle készült filmet már kétszer láttam. Pedig nem rövid. Az első megnézés után maradhattak emlékképek bennem, mert vagy tíz éve volt egy fellángolásom, hogy mindenáron meg akartam találni és megnézni újra. Akkoriban ez nem volt olyan könnyű. Végül rátaláltam és megvettem DVD-n.
Egy jelenet visszatért nemrég az életembe. Ahogy az ég felé emeltem a széttárt karjaim és a tekintetem, eszembe jutott, ahogy az óceánparton arra ösztönzi Shirley-t a spirituális vezetője David, hogy ezzel a testtartással kiáltsa bele a mindenségbe, hogy „Isten vagyok!”.
Shirley persze eleinte vonakodik ettől. Aztán belemegy és megtapasztalja a felszabadító élményt. Akkor, ott, a novemberi Alenquerben mélyebben megértettem mindezt. Ahogy azt is, hogy milyen beleengedni magunkat az ilyen helyzetekbe.
„Számomra a nyitottság a legfőbb szellemi erény. Ha úgy érzed, keresel valamit, vesd utána magad!”
De a könyv címe mégis csak később érkezett be a mélyebb tudati rétegekbe.
Ahogy az is, hogy a film címe pedig végigkíséri az életemet. Vagy azért mert a csillagjegyemre mondták már számtalanszor, hogy a szülöttének az a küldetése, hogy összekösse az eget és a földet, vagy azért mert lassan tudatosul, hogy voltaképpen mindnyájan ezt próbáljuk elérni. Vagy legalábbis ez lenne a megoldás mindnyájunk számára.
Ezek is pontosan olyan dolgok, mint minden más az életemben. Eddig csak felszínes megértéseim voltak velük kapcsolatban. Fontosak, de csak felszínesek.
„– Ott benn lakozik minden, amit keresel, – mondta. – Mi a baj? Miért nem szánsz időt rá, hogy magadba nézz? – …Biztatott, ismerjem meg jobban igazi valómat. Nem nagyon értettem, miről beszél. Én eddig is mindig azt hittem, hogy ezt teszem… Ha rákérdeztem, sose magyarázta meg. Azt mondta: gondolkodjam rajta, majd eljutok oda. …És mindig azt hittem, tisztában vagyok önmagammal.”
Igen. Én is pontosan így voltam ezzel. Mindig törekedtem az önismeretre. És azt hittem, hogy ezt sikerült is megvalósítanom. Jó ember akartam lenni egész életemben.
Szembe fordított tükrök
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.
Weöres Sándor
Ahogy dolgozom fel az életemet, ismét eszembe jutott a könyv és persze a film is. Ezúttal azonban olvasni akartam. Mostanában sokat vonatozok. Egy-egy fejezet, hogy valóban megértsem és meg is maradjon.
Vicces a megfogalmazás, de ha a világ egy nagyon távoli pontján, ezelőtt több mint 40 éve ezek a gondolatok fogalmazódtak meg egy világlátott és világhírű amerikai művésznőben, akkor óhatatlanul is az az érzésem, hogy mindnyájan egy vonaton utazunk.
„A hajdanvolt és a mai ember álmai ugyanazoknak a mítoszoknak a nyelvén íródnak, melyeknek szerzői a történelem hajnalán éltek… Szerintem a szimbólumok nyelve az az idegen nyelv, amelyet mindnyájunknak el kell sajátítania. Ennek megértése révén a bölcsesség legfontosabb forrásának közelébe kerülhetünk. Az álmok és mítoszok fontos kommunikációs összekötők – önmagunktól önmagunkig.”
Rögtön a könyv legelején ez fogad:
„Azután pedig rátaláltam az írásra. Írással pontosabban és konkrétabban fejezhettem ki élményeimet. Írtam, hogy megtudjam, mit gondolok, írtam, hogy megértsem hivatásomat, utazásaimat, kapcsolataimat, – voltaképp az életemet. Az írás segítségével tápláltam csillapíthatatlan éhségemet a miértek és hogyanok megértésére.”
Számos alkalommal megfogalmaztam már, hogy mi mindent jelent nekem az írás, és persze tudjuk, hogy mindenkire terápiás hatással lehet. Emlékszem, pokoljárásom egy fontos állomásánál olyan elemi erővel tört fel belőlem a vágy, hogy megírjam a megtapasztalásaimat, megéléseimet és megértéseimet, hogy nem hallgattam író barátomra, hogy várjak vele. Lejegyeztem. Nem bántam meg. És azóta is ezt teszem. Naplószerűen írom a belső utazásaimat.
„Csak hosszas gondolkodás után szántam rá magam a Találd meg önmagad kiadására; ez a könyv ugyanis olyan spirituális Odüsszeiáról szól, mely messzebbre vitt, mint valaha is gondoltam volna: a paranormális jelenségek döbbenetes és megrendítő világába. Ennek során az előző életeink, a spirituális kalauzok léte, a lélek halhatatlansága – mindez elméletből immár az életem részévé lett. Spirituális naplónak tekintem ezt a könyvemet, amely fölnyitja a belső megismerést keresők szemét. Ezzel a könyvvel rovom le hálámat mindazoknak, akik tanítottak, akik új világra nyitották rá tekintetemet.”
Nos, az én utam is messzire vitt. A saját addigi életem és világom végére. De azonnal hagytam, hogy érvényesüljön a belső kényszerem a megéléseim, megtapasztalásaim és megértéseim megosztására. Manapság már mindennapos a nyílt önfelvállalás. És több az elfogadás is.
Nem szoktam kritikákat olvasni, de volt, hogy most belefutottam. Épp a könyv, avagy a film legelejét nem értik sokan. Pedig ezt az egész ajánlót csupán az első négy fejezetből írom. Persze tíz, vagy húsz évvel ezelőtt még nekem sem tűntek fel az ilyen mondatok:
„Azon tűnődtem, hogyan békíti valaha is össze önmagát a saját életével?”
Számomra nyilván mást jelentenek az ilyen mondatok is, hiszen épp a kempingbusz volt az útitársam sorsfordító utazásom során:
„…nagy, kompakt lakókocsi, szekrényekkel, fiókokkal, amelyet a magam mozgó otthonának szeretnék, hogy sehol se kelljen tartósan, egy helyben élnem…”
No, de a magam részéről ideidézhetném az egész könyvet, vagy a filmet, hiszen épp most találkozik az életemmel szinte minden sora. Hogy mégse legyen ennyire szubjektív mindez, beszéljenek az alábbi idézetek:
„Kedvenc témám lett az emberi kapcsolatok elemzése; a kapcsolatomé önmagammal és mindenki mással. …Munka közben, önkifejezés közben, akár táncoltam, akár írtam, akár játszottam, gyakran elámultam magamon, zavarba ejtett: honnan ered egy-egy érzés, vagy emlék, vagy ösztönzés. …De annak a valakinek a mélyén, aki vagyok, olyan lángot éreztem, amit sem megérteni, sem megérinteni nem tudtam. Honnan ered ez a láng? Honnan jön? És mi volt előtte? …nem annyira az foglalkoztatott, mi történik velem a halálom után, inkább az, mitől lettem olyanná, amilyenné lettem.”
A lexikon szerint a reinkarnáció, – újraszületés – tantétele az írott történelem kezdetére nyúlik vissza. Arra a hitre épült, hogy minden ami él, összefügg; a lélek, vagy szellem, vagy ember fokozatosan megtisztul, míg csak vissza nem tér minden élő közös gyökeréhez és eredetéhez, azaz Istenhez. E hit szerint a lélek halhatatlan és időről időre újra testet ölt, amíg erkölcsileg végigjárja önnön megtisztulásának útját. A lexikon szerint két összekapcsolódó téma: a karma – azaz a belső adósság ledolgozása – és a reinkarnáció – az önnön karmánk átvitele – az emberiség történelmének két legrégibb hite; s elterjedtebb szinte valamennyi vallási felfogásnál.
Azután megkerestem a „vallás” címszót. Noha összegző módon lehetetlen volt meghatározni, a legtöbb vallásnak volt néhány közös jellegzetessége. Az egyik a hit a lélek létezésében, a másik a természetfeletti megvilágosodás elfogadása, végül a lélek megváltása iránti ismétlődő igény. A lelket az egyiptomiaktól a görögökig, a buddhistákig, a hindukig mindenütt előzetesen létező entitásnak tekintik, amely egymást követő testekben ver szállást; testet ölt egy időszakra, azután asztrálformában, testtelen entitásként létezik valameddig, majd újra és újra reinkarnálódik. A lélek eredetére vonatkozólag minden vallásnak más és más az elképzelése, de egyetlen vallás sincs, amely ne hinné, hogy a lélek az ember részeként létezik és halhatatlan. És a Nyugat valahol a judaizmus és a kereszténység között elveszítette a reinkarnáció ősi felfogását.
Bon voyage kedves Olvasó!
Ha tetszett a bejegyzés, kérjük iratkozz fel hírlevelünkre és még egy ajándékkal is kedveskedünk neked!
